A vérzések típusai

A vérzéseket többféleképpen lehet csoportosítani.

1. Értípus szerint
2. Intenzitás szerint
3. A sérülés helye szerint
4. Külső vagy belső


Értípus szerint

A vérzéseket a korábban legelterjedtebb felosztás szerint három típusra osztjuk: hajszáleres, vénás és artériás.

A hajszáleres, más néven kapillárisvérzés gyenge intenzitású, nem ritkán csupán kisebb cseppekben jelentkezik a sérült bőrfelületen. Ellátásának kulcseleme a fedőkötés alkalmazása.

A vénás (visszeres, gyűjtőeres) vérzés intenzitása már lehet erősebb, a vér színe rendszerint sötétpiros. Ellátásának kulcseleme a nyomókötés alkalmazása.

Artériás (ütőeres, verőeres) vérzés tipikus jellemzője az élénkpiros, lüktető sugárban távozó vérzés. Ellátásának kulcseleme az artériás nyomópont alkalmazása.



Intenzitás szerintAz elsősegély-nyújtási protokollok egyszerűsítésével nyert jelentős teret az intenzitás szerinti felosztás. Ez alapján a vérzéseknek két típusát különítjük el: a gyenge és az erős vérzést. Előbbi esetben az ellátás kulcseleme a fertőtlenítés és fedőkötés, míg utóbbinál a direkt nyomás alkalmazása.


A sérülés helye szerint
A vérzések specifikusabb felosztása, mely a vérzés helyének függvényében határoz meg ellátási javaslatokat. Ezek közül kiemelendők az alábbi vérzések: orr, fül, szájüregi, hüvelyi, húgyúti, végbél.


Külső vagy belső

Külső vérzésnek tekintjük a hagyományosan ismert vérzéseket, melyek a testen kívülre ürülnek. Belső vérzések esetén a vér nem távozik a külvilágba, a testen belül marad.