Belső vérzés

Fogalma

Belső vérzésről akkor beszélünk, amikor traumás sérülés vagy egyéb szervi rendellenesség miatt olyan vérzés indul el, amely a külvilág felé nem távozik, sokszor egyértelmű jele sem észlelhető.


Oka

A belső vérzések többsége valamilyen mechanika hatás követleztében alakul ki. Ütés következtében megsérülhetnek a belső szervek, azonban nem ritkán a vázrendszer sérülései alakítanak ki súlyosabb vérzéseket. Ez utóbbiak közé tartozik például a combcsont- vagy medencetörés, melyek gyakran jelentősebb vérveszteséggel járnak. Ritkább esetben a belső szervek szervi megbetegedése okozza a vérzés megindulását (egyes daganatoknál pl), ennél is ritkábban mérgezés (pl. rágcsálóméreg), extrém esetben kígyómarás következménye lehet.


Tünetek

A belső vérzés tünetei szerteágazóak lehetnek, próbáljuk a leggyakoribbakat számba venni, melyek megegyeznek a kivérzéses sokktüneteivel (hisz valójában ez is az):

• sápadtság,
• hideg, nedves bőr,
• száraz ajkak, nyelv,
• szédülés.

Elsősegély

1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!

2. Nyugtassa meg és fektesse le a sérültet!

3. Alkalmazzon sokk-fektetést!  A sérült felsőteste vízszintes, lábait kb. 45-60 fokos szögben emelje fel!
Kizáró tényező lehet a medence- és gerincsérülés!

4. Hívjon mielőbb mentőt (104)!
 

Kivérzéses sokk

Fogalma

Kivérzéses sokkon a vérveszteség következtében kialakuló keringés és/vagy légzés működési zavarát értjük. 

A kivérzéses sokk további elnevezései: keringési sokk, sokk. Nem tévesztendő össze az érzelmi sokkos állapottal! A sokk mindog életveszélyes állapotnak tekintendő!

Oka
Vérzés kialakulhat a kültakarót ért mechanikai, hő vagy egyéb hatások következtében, belső szervek esetében részben mechanikai hatás, részben szervi megbetegedés állhat a hátterében.

Tünetek
A kivérzéses sokk tünetei igen különbözőek lehetnek. Egyes személyeknél csupán gyengeség, némi zavartság figyelhető meg, míg másoknál lényegesen markánsabb tünetek jelentkeznek. Sokkos állapotra utalhat:

• sápadtság,
• hideg, nyirkos bőr,
• száraz ajkak, nyelv,
• szédülés.

A további élettani paramétereket az alábbiakban tárgyaljuk.
 

A sokkos állapot felosztása
A sokkos állapot felosztására több lehetőség is kínálkozik, az egyik legszélesebb körben alkalmazott Hinshaw és Cox nevéhez fűződik, akik 1972-ben alkották meg osztályozási rendszerüket.


1. Hipovolémiás sokk

Az érrendszerben kialakuló folyadékvesztés következménye, melyet általában hideg, verejtékes bőr, gyors és felületes légzés kísér. Hipovolémiás sokkot nem csupán a vérzés, hanem a nagyobb kiterjedésű égés is okozhat (egyéb belgyógyászati rendellenességeket nem említve). Súlyosságát négy fokozatba sorolhatjuk.

Osztályozás	Vérveszteség	Pulzus	Vérnyomás
I.	<15% (0,75 l)	enyhén emelkedett	normális
II.	15-30% (0,75-1,5 l)	magas (100-120)	enyhén emelkedett, főként a diasztolés érték
III.	30-40% (1,5-2 l)	magas (120)	alacsony
IV.	>40% (>2 l)	magas (>120)	alacsony, nagyon alacsony, mérhetetlen

Tintinalli, Judith E. (2010). Emergency Medicine: 
A Comprehensive Study Guide (Emergency Medicine (Tintinalli)). 
New York: McGraw-Hill Companies. 

2. Kardiális (szív eredetű) sokk

Elsősorban a szív pumpafunkciójának zavarára visszavezethető állapot, melyet gyenge vagy hiányzó pulzus, szívritmuszavar, gyakran emelkedett pulzusszám kísér. 

3. Disztribúciós sokk
Kialakulása számos tényezőre vezethető vissza, lehet ideg- vagy hormonrendszeri, kialakíthatja anafilaxiás sokk (allergiás reakció), szeptikus sokk, vagy akár fertőzés is. Lefolyásának fő jellemzője a szervezet folyadék eloszlásának hirtelen megváltozása. 


A sokkos állapot hatásai
A sokk következményeit leegyszerűsítve négy szakaszra lehet osztani.

1. Kezdeti szakasz: a sejtek oxigénellátása csökken, ennek hiányában tejsavas erjedés indul meg.

2. Ellensúlyozási szakasz: a szervrendszerek próbálnak reagálni az oxigénhiányra, a növekszik a légzésszám, ugyanakkor a légzés felületessé válik (hiperventilláció). A felszabaduló adrenalin és noradrenalin növelni próbálja a vérnyomást, ugyanakkor csökken a nem "létfontosságú" (gyomor, vese) szervek vérellátása, a szervezet az agy, a szív és a tüdő vérellátására próbál koncentrálni.

3. Progresszív szakasz: számos további biokémiai folyamat indul be a folyadékvesztés csökkentése érdekében, ezek többsége sejt szintjén játszódik le.

4. Végső fázis: a sikertelen kompenzációs események miatt a "létfontosságú" szervek (agy, szív, tüdő) károsodása nem kerülhető el és visszafordíthatatlan, a beteg túlélési esélyei minimálisak. 


Elsősegély 
1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!

2. Nyugtassa meg és fektesse le a sérültet!

3. Alkalmazzon sokk-fektetést!  A sérült felsőteste vízszintes, lábait kb. 45-60 fokos szögben emelje fel!
Kizáró tényező lehet a medence- és gerincsérülés!

4. Hívjon mielőbb mentőt (104)!

Kötözések

Fedőkötés

 
Valamennyi nyílt sérülés, így a vérzés, égés és marás esetén igen nagy a fertőzésveszély. Ennek megelőzése érdekében fertőlenítőt használunk, illetve fedőkötést készítünk. A fedőkötés készítéséhez alap esetben egy sebfedőre (pl. mull-lap) és egy rögzítőre (pl. mullpólya) szükséges.

1. Fertőtlenítést követően a sebre megfelelő méretű, streil sebfedőt helyezünk.
2. A rögzítést végtag esetén a testrész vékonyabb felénél kezdjük, három, egymást fedő pólyamenettel. A menetek a végtag felszínének belső oldalától kifelé haladjanak!
3. Ezt követően úgy haladunk, hogy az új pólyamenet az előző menet kb. 2/3-át fedje.
4. A kötés végén ismét, három, egymást fedő pólyatekercset készítünk.
5. A kötés rögzíthető ragtapasszal, biztosítótűvel vagy pólyarögzítő kapoccsal.

Ellenőrizzük, hogy a kötés nem lett-e túl szoros! A keringés könnyen ellenőrizhető végtag esetén, a kötözött testrész körmét megnyomjuk óvatosan, az ennek hetására elfehéredik. Ha 2-3 másodpercen belül visszanyeri rózsaszín színét a keringés megfelelő.

 

Nyomókötés

Nyomókötést erősebb vérzések ellátására alkalmazunk.

1. Lehetőség szerint itt is alkalmazzunk fertőtlenítőszert.
2. A sebre helyezzünk sebfedőt.
3. A fedőkötéshez hasonlóan három, azonos pólyamenettel kezdünk. A menetek a végtag felszínének belső oldalától kifelé haladjanak!
4. A sérülés fölé érve a sebfedőre egy másik, feltekert pólyatekercset helyezünk (nyomópárna).
5. Ezt úgy rögzítjük a rögzítő pólyával, hogy azt egyszer megtekerjük. A megtekerés hatására elvékonyodó rögzítőpólya résszel fixáljuk a sebfedőt és a nyomópólyát a seb felett. Ez direkt nyomást gyakorol a sebre.
6. A kötés rögzíthető ragtapasszal, biztosítótűvel vagy pólyarögzítő kapoccsal.

Ellenőrizzük, hogy a kötés nem lett-e túl szoros!
Átvérzett kötést ne vegyük le! Készítsünk arra újabbat!
Nyomókötés nem alkalmazható a nyakra!

 

Ne alkalmazzunk nyomókötést nyaki sérülés esetén!

Az IFRC (International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies) 2011-ben kiadott iránymutatója (International first aid and resuscitation guidelines 2011) alapján végtagokon a nyomókötést az alábbiak szerint készítsük:

1. A sebre helyezzünk steril sebfedőt.
2. A lap fölé tegyünk keményebb nyomópárnát.
3. A nyomópárnát rögzítsük kötésrögzítővel (mullpólya) úgy, hogy a végtagon körben 8-as alakban vezetjük, a pólyamenet seb feletti keresztrezésével.
4. A nyomás fokozható a mullpólya seb feletti megtekerésével.


Sapkakötés

A fejsérülések ellátására sapkakötést használunk.

1. Fertőtlenítést követően a sebre helyezzünk sebfedőt!
2. Az egyik pólyamenetet vízszintesek, körkörösen rögzítjük.
3. A másik pólyamenetet az elsőre merőlegesen előbb elől, majd hátul rögzítjük.
4. A pólyamenetet addig váltogatjuk előre-hátra, míg az nem fedi be az egész fejtetőt.
5. A kötözés végén a szemöldököt és a füleket tegyük szabaddá.

 

Amennyiben a kötözésekhez mullpólya nem áll rendelkezésünkre, használhatunk háromszögletű kendőt vagy bármilyen egyéb textíliát.


Szorítókötés

A szorítókötés alkalmazását mellőzzük! A vénák elszorításával a kivérzés folyamatát segítjük elő, vérzéscsillapító hatása csekély. A nemzetközi szakirodalomban tourniquet néven elterjedt szorítókötést elsősorban a katonai ellátásban javasolják, emellett végtagamputáció esetén lehet indokolt. Ismét hangsúlyoznánk, hogy szorítókötés alkalmazását laikusok körében nem javasoljuk!


Modern kötszerek

A modern kötszerek számtalan változata kerül forgalomba azonban ennek ellenére kevésbé ismertek és elterjedtek. Részletes ismertetésre itt nem térünk ki azonban néhány általános információt összegyűjtöttünk.

A sebfedők (hagyományosan: mull-lapok) széles választéka vásárolható meg. Legfontosabb ismérvük a nagy nedvszívó tulajdonság, a légáteresztő képesség, valamint az, hogy nem ragadnak a sebbe. Emellett számtalan vízálló, rugalmas, antibakteriális és sebgyógyulást elősegítő típus is ismeretes.

A kötésrögzítőknek (mullpólyák) szintén sokféle változata ismert. Legkedveltebbek az önmagukhoz tapadó - ún. kohéziós - típusok, melyek csúszásmentesen rögzíthetők, ugyanakkor rugalmasak, felveszik a sérült testrész alakját, és kiváló légáteresztő tulajdonsággal bírnak. Arögzítőpólyák főként végtagsérülések ellátására (rándulás, túlterheltség), a kötésrögzítők sebfedők rögzítésére alkalmasak.


Ujjvég kötözése

Az ujjvégek fedésére megfelelő sebrátéttel ellátott ragtapaszt használunk. A ragtapasz vagy kötésrögzítő tapaszt az alábbiak szerint készítjük elő.

 

1. Levágunk kb. 6-10 cm hosszúságú tapaszcsíkot.	2. Hajtsuk félbe,	3. majd ollóval vágjunk le egy kisebb darabot egyik csúcsából.
4. A másik csúcsából is távolítsunk el egy darabot,	5. hogy a fényképen látható alakzatot kapjuk.	6. Megfelelő sebrátét felhasználásával helyezzük a sebre.

Ujjköz kötözése

Az előző leírásnak megfelelően alakítjuk ki a ragtapaszt, majd azt megfelelő sebrátét használatával az ujjközre helyezzük.

 

 

Gyenge vérzések ellátása

Fogalma

Gyenge vérzésről beszélünk kis intenzitású vérzések esetén, bár ezek megítélése laikusok számára kétségkívül nem mindig egyértelmű. 


Okok

A leggyakoribb okok közt a horzsolás, kisebb vágások, szúrások állnak.


Tünetek
A vér folyamatosan vagy szivárogva, szakaszosan távozik a sebből, gyenge fájdalom kíséri.


Elsősegély
1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!

2. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze nyugalomba! Ültesse vagy fektesse le!

3. Szükség esetén tisztítsa meg a seb környékét vízzel! 

4. Fertőtlenítse a sérülést Betadine-nal!

5. Fedje a sebet steril mull-lappal, majd rögzítse azt mullpólyával vagy ragtapasszal! 

Amit NE tegyen!

NE folyasson vizet a sebre, mert gátolja a véralvadást!
Az átvérzett kötést NE vegye le! Készítsen újabbat arra!


Forduljon orvoshoz, ha:

A sebbe olyan szennyeződés került, ami jelentős fertőzésveszéllyel jár.


További teendők

Végezzen teljes betegvizsgálatot, keressen további sérüléseket!

Keresse a kivérzéses sokk jeleit (sápadtság, émelygés, száraz ajkak és nyelv)! Ezek megjelenésekor alkalmazzon sokk-fektetést, a földön fekvő sérült lábát emelje fel kb. 30-45 fokban, így biztosítva az agy vérellátását.

Óvja a sérültet a kihűléstől, használjon takarót vagy izolációs fóliát!

Szájüregi vérzések

Okok

A szájüregi vérzések elsődleges oka a szájüregben található szervek mechanikai sérülése. Elsősorban a nyelv-, illetve a fogsérülések gyakoriak, azonban az is előfordulhat, hogy a vérzés a nyelő- vagy a légcsőből származik. Ez utóbbi okokkal itt most nem foglalkozunk.
 

Elsősegély

 

1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!

2. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze nyugalomba! Ültesse le!

3. Tekintsen a szájába, próbálja kideríteni a vérzés helyét és okát.

4. A sérült hajtsa enyhén előre a fejét, törekedjen arra, hogy ne nyelje le a vért, ez később hányást okozhat.

A szájüregi vérzések fertőtlenítése másodlagos, a termelődő nyál hamar hígítja a fertőtlenítőt, másrészt a szájüreg számtalan kórokozót tartalmazhat eredetileg is, harmadrészt a fertőtlenítő lenyelése nem szerencsés.

Abban az esetben, ha gyökeres fogkitörés történt, a fogat megpróbálhatja visszahelyezni a helyére, ami ugyan furcsán hangzik, de a gyakorlatban sokszor könnyen kivitelezhető. Ha nem tudja megoldani, helyezze tejbe, és úgy szállítsa a fogászatra!

5. A fogínyvérzésre, foghúzás, kitört fog helyére helyezzünk mullpólyát, kérjük meg a sérültet, hogy harapjon rá. A harapással gyakorolt nyomással csökkenti a vérzés intenzitását.
 

Hívjon mentőt (104) vagy forduljon orvoshoz, ha
a vérzéscsillapítást már megkezdték és a sérült:

- vérzése nem csillapodik,
- napokkal ezelőtt száj-garatüregi műtéten, elsősorban mandulaműtéten esett át,
- vérzésének helye nem azonosítható,
- émelyeg, szédül, 
- zavart,
- eszméletét vesztette,
- feltehetően koponyasérült,
- közúti balesetet szenvedett.

Orrvérzés

Okok
Legtöbb esetben az orrnyálkahártya kiszáradása, magas vérnyomás vagy orrpolip állhat a háttérben. Traumás sérülések közül orrvérzéssel járhat az orrcsonttörés, illetve a koponyasérülés. Utóbbi esetben a sérült súlyos, életveszélyes állapotúnak tekintendő. Műtéti beavatkozások (pl. orrmandula-eltávolítás) után szintén előfordulhat orrüregi vérzés, amely akár súlyos vérveszteséggel is járhat.
 

Tünetek
Általában folyamatosan, többnyire az egyik orrjáratból távozó vérzés.


Elsősegély

1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!

2. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze nyugalomba!

3. Fogja be mindkét orrcimpát, ezáltal a vér nem tud távozni, az orrnyílásba alvad, ezáltal csillapítja a vérzést.

4. A fejet tartsa enyhén előrehajtott állapotban, még ilyen helyzetben is előfordulhat, hogy némi vér a garat felé távozik.
 

Eszméletlen sérült esetén nem kizárt a stabil oldalfektetés, azonban ilyenkor a vérző orrlyuk lefelé legyen, hogy a vér könnyen tudjon távozni.

 
Amit NE tegyen!

NE hajtsa hátra a fejet!
NE tamponálja az orrlyukat!


Hívjon mentőt (104) vagy forduljon orvoshoz, ha
a vérzéscsillapítást már megkezdték és a sérült:

- vérzése 10 perc elteltével sem csillapodik,
- émelyeg, szédül, 
- zavart,
- eszméletét vesztette,
- feltehetően koponyasérült,
- közúti balesetet szenvedett.


További teendők
Kerülje az orrfújást legalább 2 órán keresztül!

Parittyakötés

A parittyakötést elsősorban orrvérzések ellátására használjuk, kisebb módosításokkal és ügyességgel a szemöldök, az áll és a fül kötözésére is alkalmas. Sok helyen javasolják általános kötésként fejen, törzsön és végtagokon is.

A kötés kivitelezésének többféle módja is ismert, az egyes megoldások között csupán apróbb eltérések vannak. Az alábbiakban az elsősorban német nyelvterületen elterjedt változatot ismertetjük.

1. A fejméret függvényében mullpólyából vágjon le egy 70-90 cm-es hosszúságot!
 

2. Az így levágott pólyát hajtsa félbe!

 

3. Az összehajtásnál kezdje el feltekerni úgy, hogy kb. 5 cm-es darab szabadon maradjon!
 

4. Vágja be ollóval a feltekert részt! Ügyeljen arra, hogy a fel nem tekert, szabadon maradt részbe ne vágjon bele!
 

5. Terítse ki az így kapott kötszert, majd a középen lévő téglalapra helyezzen mull-lapot!
 

6. A mull-lapnál kezdjen el hengerré feltekerni a kötést!
 

7. Az így kapott henger két végére kössön csomót!
 

8. A kötést a fül felett és alatt vezesse át, majd rögzítse csomóval!
 

Fülvérzés

Okok

A fülvérzés leggyakoribb oka a dobhártya, illetve a hallójárat sérülése, többnyire a fület ért mechanikai hatás eredményeként. Dobhártyasérülést okozhat a fültisztító, a vízbe esés/ugrás, robbanás stb. Szerencsére ritkább, de súlyos, életveszélyes sérülés akoponyatörés, ami szintén fülvérzéssel járhat.

Tünetek

- fájdalom,
- hallásvesztés,
- folyamatos vérzés a fülből,
- eszméletvesztés.


Elsősegély

1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!

2. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze nyugalomba! Ültesse vagy fektesse le!

3. Steril kötszerrel fedje a fülét, fejét döntse annyira oldalra, hogy a vér kifelé, ne befelé távozzon!
 

Eszméletlen sérültnél alkalmazzon stabil oldalfektetést, a vérző fül lefelé legyen!


Hívjon mentőt (104) vagy forduljon orvoshoz, ha
a vérzéscsillapítást már megkezdték és a sérült:

- vérzése nem csillapodik,
- émelyeg, szédül, 
- zavart,
- eszméletét vesztette,
- feltehetően koponyasérült,
- közúti balesetet szenvedett.