Kivérzéses sokkon a vérveszteség következtében kialakuló keringés és/vagy légzés működési zavarát értjük.
A kivérzéses sokk további elnevezései: keringési sokk, sokk. Nem tévesztendő össze az érzelmi sokkos állapottal! A sokk mindog életveszélyes állapotnak tekintendő!
Oka
Vérzés kialakulhat a kültakarót ért mechanikai, hő vagy egyéb hatások következtében, belső szervek esetében részben mechanikai hatás, részben szervi megbetegedés állhat a hátterében.
Vérzés kialakulhat a kültakarót ért mechanikai, hő vagy egyéb hatások következtében, belső szervek esetében részben mechanikai hatás, részben szervi megbetegedés állhat a hátterében.
Tünetek
A kivérzéses sokk tünetei igen különbözőek lehetnek. Egyes személyeknél csupán gyengeség, némi zavartság figyelhető meg, míg másoknál lényegesen markánsabb tünetek jelentkeznek. Sokkos állapotra utalhat:
- sápadtság,
- hideg, nyirkos bőr,
- száraz ajkak, nyelv,
- szédülés.
A további élettani paramétereket az alábbiakban tárgyaljuk.
A sokkos állapot felosztása
A sokkos állapot felosztására több lehetőség is kínálkozik, az egyik legszélesebb körben alkalmazott Hinshaw és Cox nevéhez fűződik, akik 1972-ben alkották meg osztályozási rendszerüket.
1. Hipovolémiás sokk
Az érrendszerben kialakuló folyadékvesztés következménye, melyet általában hideg, verejtékes bőr, gyors és felületes légzés kísér. Hipovolémiás sokkot nem csupán a vérzés, hanem a nagyobb kiterjedésű égés is okozhat (egyéb belgyógyászati rendellenességeket nem említve). Súlyosságát négy fokozatba sorolhatjuk.
| Osztályozás | Vérveszteség | Pulzus | Vérnyomás |
| I. | <15% (0,75 l) | enyhén emelkedett | normális |
| II. | 15-30% (0,75-1,5 l) | magas (100-120) | enyhén emelkedett, főként a diasztolés érték |
| III. | 30-40% (1,5-2 l) | magas (120) | alacsony |
| IV. | >40% (>2 l) | magas (>120) | alacsony, nagyon alacsony, mérhetetlen |
Tintinalli, Judith E. (2010). Emergency Medicine:
A Comprehensive Study Guide (Emergency Medicine (Tintinalli)).
New York: McGraw-Hill Companies.
A Comprehensive Study Guide (Emergency Medicine (Tintinalli)).
New York: McGraw-Hill Companies.
2. Kardiális (szív eredetű) sokk
Elsősorban a szív pumpafunkciójának zavarára visszavezethető állapot, melyet gyenge vagy hiányzó pulzus, szívritmuszavar, gyakran emelkedett pulzusszám kísér.
3. Disztribúciós sokk
Kialakulása számos tényezőre vezethető vissza, lehet ideg- vagy hormonrendszeri, kialakíthatja anafilaxiás sokk (allergiás reakció), szeptikus sokk, vagy akár fertőzés is. Lefolyásának fő jellemzője a szervezet folyadék eloszlásának hirtelen megváltozása.
A sokkos állapot hatásai
A sokk következményeit leegyszerűsítve négy szakaszra lehet osztani.
1. Kezdeti szakasz: a sejtek oxigénellátása csökken, ennek hiányában tejsavas erjedés indul meg.
2. Ellensúlyozási szakasz: a szervrendszerek próbálnak reagálni az oxigénhiányra, a növekszik a légzésszám, ugyanakkor a légzés felületessé válik (hiperventilláció). A felszabaduló adrenalin és noradrenalin növelni próbálja a vérnyomást, ugyanakkor csökken a nem "létfontosságú" (gyomor, vese) szervek vérellátása, a szervezet az agy, a szív és a tüdő vérellátására próbál koncentrálni.
3. Progresszív szakasz: számos további biokémiai folyamat indul be a folyadékvesztés csökkentése érdekében, ezek többsége sejt szintjén játszódik le.
4. Végső fázis: a sikertelen kompenzációs események miatt a "létfontosságú" szervek (agy, szív, tüdő) károsodása nem kerülhető el és visszafordíthatatlan, a beteg túlélési esélyei minimálisak.
Elsősegély
1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!
2. Nyugtassa meg és fektesse le a sérültet!
3. Alkalmazzon sokk-fektetést! A sérült felsőteste vízszintes, lábait kb. 45-60 fokos szögben emelje fel!
Kizáró tényező lehet a medence- és gerincsérülés!
4. Hívjon mielőbb mentőt (104)!
Kialakulása számos tényezőre vezethető vissza, lehet ideg- vagy hormonrendszeri, kialakíthatja anafilaxiás sokk (allergiás reakció), szeptikus sokk, vagy akár fertőzés is. Lefolyásának fő jellemzője a szervezet folyadék eloszlásának hirtelen megváltozása.
A sokkos állapot hatásai
A sokk következményeit leegyszerűsítve négy szakaszra lehet osztani.
1. Kezdeti szakasz: a sejtek oxigénellátása csökken, ennek hiányában tejsavas erjedés indul meg.
2. Ellensúlyozási szakasz: a szervrendszerek próbálnak reagálni az oxigénhiányra, a növekszik a légzésszám, ugyanakkor a légzés felületessé válik (hiperventilláció). A felszabaduló adrenalin és noradrenalin növelni próbálja a vérnyomást, ugyanakkor csökken a nem "létfontosságú" (gyomor, vese) szervek vérellátása, a szervezet az agy, a szív és a tüdő vérellátására próbál koncentrálni.
3. Progresszív szakasz: számos további biokémiai folyamat indul be a folyadékvesztés csökkentése érdekében, ezek többsége sejt szintjén játszódik le.
4. Végső fázis: a sikertelen kompenzációs események miatt a "létfontosságú" szervek (agy, szív, tüdő) károsodása nem kerülhető el és visszafordíthatatlan, a beteg túlélési esélyei minimálisak.
Elsősegély
1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!
2. Nyugtassa meg és fektesse le a sérültet!
3. Alkalmazzon sokk-fektetést! A sérült felsőteste vízszintes, lábait kb. 45-60 fokos szögben emelje fel!
Kizáró tényező lehet a medence- és gerincsérülés!
4. Hívjon mielőbb mentőt (104)!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése