Kötözések

Fedőkötés

 
Valamennyi nyílt sérülés, így a vérzés, égés és marás esetén igen nagy a fertőzésveszély. Ennek megelőzése érdekében fertőlenítőt használunk, illetve fedőkötést készítünk. A fedőkötés készítéséhez alap esetben egy sebfedőre (pl. mull-lap) és egy rögzítőre (pl. mullpólya) szükséges.

1. Fertőtlenítést követően a sebre megfelelő méretű, streil sebfedőt helyezünk.
2. A rögzítést végtag esetén a testrész vékonyabb felénél kezdjük, három, egymást fedő pólyamenettel. A menetek a végtag felszínének belső oldalától kifelé haladjanak!
3. Ezt követően úgy haladunk, hogy az új pólyamenet az előző menet kb. 2/3-át fedje.
4. A kötés végén ismét, három, egymást fedő pólyatekercset készítünk.
5. A kötés rögzíthető ragtapasszal, biztosítótűvel vagy pólyarögzítő kapoccsal.

Ellenőrizzük, hogy a kötés nem lett-e túl szoros! A keringés könnyen ellenőrizhető végtag esetén, a kötözött testrész körmét megnyomjuk óvatosan, az ennek hetására elfehéredik. Ha 2-3 másodpercen belül visszanyeri rózsaszín színét a keringés megfelelő.

 

Nyomókötés

Nyomókötést erősebb vérzések ellátására alkalmazunk.

1. Lehetőség szerint itt is alkalmazzunk fertőtlenítőszert.
2. A sebre helyezzünk sebfedőt.
3. A fedőkötéshez hasonlóan három, azonos pólyamenettel kezdünk. A menetek a végtag felszínének belső oldalától kifelé haladjanak!
4. A sérülés fölé érve a sebfedőre egy másik, feltekert pólyatekercset helyezünk (nyomópárna).
5. Ezt úgy rögzítjük a rögzítő pólyával, hogy azt egyszer megtekerjük. A megtekerés hatására elvékonyodó rögzítőpólya résszel fixáljuk a sebfedőt és a nyomópólyát a seb felett. Ez direkt nyomást gyakorol a sebre.
6. A kötés rögzíthető ragtapasszal, biztosítótűvel vagy pólyarögzítő kapoccsal.

Ellenőrizzük, hogy a kötés nem lett-e túl szoros!
Átvérzett kötést ne vegyük le! Készítsünk arra újabbat!
Nyomókötés nem alkalmazható a nyakra!

 

Ne alkalmazzunk nyomókötést nyaki sérülés esetén!

Az IFRC (International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies) 2011-ben kiadott iránymutatója (International first aid and resuscitation guidelines 2011) alapján végtagokon a nyomókötést az alábbiak szerint készítsük:

1. A sebre helyezzünk steril sebfedőt.
2. A lap fölé tegyünk keményebb nyomópárnát.
3. A nyomópárnát rögzítsük kötésrögzítővel (mullpólya) úgy, hogy a végtagon körben 8-as alakban vezetjük, a pólyamenet seb feletti keresztrezésével.
4. A nyomás fokozható a mullpólya seb feletti megtekerésével.


Sapkakötés

A fejsérülések ellátására sapkakötést használunk.

1. Fertőtlenítést követően a sebre helyezzünk sebfedőt!
2. Az egyik pólyamenetet vízszintesek, körkörösen rögzítjük.
3. A másik pólyamenetet az elsőre merőlegesen előbb elől, majd hátul rögzítjük.
4. A pólyamenetet addig váltogatjuk előre-hátra, míg az nem fedi be az egész fejtetőt.
5. A kötözés végén a szemöldököt és a füleket tegyük szabaddá.

 

Amennyiben a kötözésekhez mullpólya nem áll rendelkezésünkre, használhatunk háromszögletű kendőt vagy bármilyen egyéb textíliát.


Szorítókötés

A szorítókötés alkalmazását mellőzzük! A vénák elszorításával a kivérzés folyamatát segítjük elő, vérzéscsillapító hatása csekély. A nemzetközi szakirodalomban tourniquet néven elterjedt szorítókötést elsősorban a katonai ellátásban javasolják, emellett végtagamputáció esetén lehet indokolt. Ismét hangsúlyoznánk, hogy szorítókötés alkalmazását laikusok körében nem javasoljuk!


Modern kötszerek

A modern kötszerek számtalan változata kerül forgalomba azonban ennek ellenére kevésbé ismertek és elterjedtek. Részletes ismertetésre itt nem térünk ki azonban néhány általános információt összegyűjtöttünk.

A sebfedők (hagyományosan: mull-lapok) széles választéka vásárolható meg. Legfontosabb ismérvük a nagy nedvszívó tulajdonság, a légáteresztő képesség, valamint az, hogy nem ragadnak a sebbe. Emellett számtalan vízálló, rugalmas, antibakteriális és sebgyógyulást elősegítő típus is ismeretes.

A kötésrögzítőknek (mullpólyák) szintén sokféle változata ismert. Legkedveltebbek az önmagukhoz tapadó - ún. kohéziós - típusok, melyek csúszásmentesen rögzíthetők, ugyanakkor rugalmasak, felveszik a sérült testrész alakját, és kiváló légáteresztő tulajdonsággal bírnak. Arögzítőpólyák főként végtagsérülések ellátására (rándulás, túlterheltség), a kötésrögzítők sebfedők rögzítésére alkalmasak.


Ujjvég kötözése

Az ujjvégek fedésére megfelelő sebrátéttel ellátott ragtapaszt használunk. A ragtapasz vagy kötésrögzítő tapaszt az alábbiak szerint készítjük elő.

 

1. Levágunk kb. 6-10 cm hosszúságú tapaszcsíkot.	2. Hajtsuk félbe,	3. majd ollóval vágjunk le egy kisebb darabot egyik csúcsából.
4. A másik csúcsából is távolítsunk el egy darabot,	5. hogy a fényképen látható alakzatot kapjuk.	6. Megfelelő sebrátét felhasználásával helyezzük a sebre.

Ujjköz kötözése

Az előző leírásnak megfelelően alakítjuk ki a ragtapaszt, majd azt megfelelő sebrátét használatával az ujjközre helyezzük.