A segélynyújtás első lépése (a helyszínbiztosítást követően) a sürgősségi ellátás szimbólumaként szereplő Konstantin-kereszt által is szimbolizált felismerés.
Bizonyos helyzetekben a sérülés bekövetkeztének egyértelmű jelei vannak - pl. vérzések, deformitások, vagy épp a sérült külső reakciói -, míg más esetben ilyen tünetekkel nem találkozunk. Ez utóbbi esetben az elsősegélynyújtó vizsgálata segíti az árulkodó jelek azonosítását.
Mint mindig, itt is alapszabály, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti magát. Minden körülmények közt figyelembe kell venni a helyszínbiztosítás szempontjait.
A felismerés kapcsán a segélynyújtónak fel kell mérnie:
Mint mindig, itt is alapszabály, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti magát. Minden körülmények közt figyelembe kell venni a helyszínbiztosítás szempontjait.
A felismerés kapcsán a segélynyújtónak fel kell mérnie:
- szükséges-e a segítsége,
- külső veszély fennáll-e,
- a baleseti mechanizmus alapján kell-e gondolnunk súlyos sérülés lehetőségére,
- észlelhetőek-e olyan jelek, melyek belszervi elváltozásra hívják fel a figyelmet.
- külső veszély fennáll-e,
- a baleseti mechanizmus alapján kell-e gondolnunk súlyos sérülés lehetőségére,
- észlelhetőek-e olyan jelek, melyek belszervi elváltozásra hívják fel a figyelmet.
Ezeket a figyelemfelhívó jeleket úgynevezett riasztó tüneteknek nevezzük, melyek közös jellemzője, hogy aránylag könnyen felismerhetőek.
Riasztó tünetek:
- Eszméletlenség
- Légzés zavar
- Erős vérzés vagy fájdalom
- Sápadt verejtékes bőr
- Görcs Roham
- Terjedő bénulás
- Lázgörcs
A felsorolt tünetek egy része könnyen felismerhető-, pl. vérzés, sápadt, verejtékes bőr, míg mások észleléséhez betegvizsgálatra van szükség, pl. légzéshiány, eszméletlenség.
Mit csináljon?
Ha a sérült nem reagál, kiáltson segítségért és kezdje el a légzésvizsgálatot!
Ha a sérült magánál van, kérdezze ki minél alaposabban! Ebben segít a sérülttel történő kommunikáció.
A belgyógyászati kórképek némelyikét maga a sérült is érzékelheti - pl. gyengeség, fájdalom, bénulás -, azonban nem ritka az olyan eset, amikor a jelenlévő családtag, ismerős, kolléga fedezi fel a riasztó tüneteket - pl. féloldali mozgászavar, zavart beszéd, furcsa mozdulatok. Akár traumás, akár belgyógyászati esettel állunk szemben, akár a sérült panaszkodik, akár mi vesszük észre az árulkodó jeleket, mindenképp fektessünk nagy hangsúlyt a bajbajutottal való kommunikációra. Próbáljuk minél alaposabban kikérdezni, amely segíthet az állapot súlyosságának megállapításában.
A sérült veszélyben van ha:
- Nincs Légzése
- Eszméletlen
- Erős vérzése van
- Sokkos állapotú
Komoly figyelmet igényel, ha:
- Koponya vagy mellkasi sérült
- Ha nagy fájdalma van
Feltehetően enyhén sérült: Tudatánál van, Nincs nagy vérzése, nagy fájdalomra nem panaszkodik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése