Segélynyújtás alapjai 5. - Légútbiztosítás

A légútbiztosítás leghatékonyabb módja a stabil oldalfektetés. Ez azonban néhány sérülésnél kifejezetten ellenjavalt, ezek közé tartozik biztosan a gerincsérülés gyanúja, illetve a nyílt hasi sérülés.

Jelentősen megoszlanak a vélemények a medencetörés, illetve a súlyos alsóvégtag-sérülés esetén alkalmazott légútbiztosítási technikáról. Jelenleg a szakmai iránymutatók, valamint a laikusokat érintő protokoll egyszerűsítések miatt úgy tűnik a stabil oldalfektetés élvezi a nagyobb támogatást.

A korábban javasolt Esmarch-féle műfogás, egyszerűbb nevén "áll előre emelés" laikusok körében történő alkalmazása jelentősen háttérbe szorult. A gerincsérült légútbiztosítására a jelenleg nyaki gerinc védelmét biztosító légútbiztosítási technika javasolt. A technika szakkifejezése egyszerűsítésre vár.

A korábban támogatott Esmarch-féle műfogás, egyszerűbb nevén "áll előre emelés" kivitelezése során a sérült alsó állkapcsát óvatosan megfogjuk, majd úgy próbáljuk pozícionálni, hogy alsó fogsora a felső elé kerüljön. Ezáltal az alsó állkapocs olyan pozícióba kerül, amely megakadályozza, hogy a nyelv esetlegesen elzárja a légutat. Ennél a műfogásnál az ellátónak végig a sérült mellett kell maradnia, hisz az állát végig tartani kell. Mivel az ellátót ez teljes egészében leköti, ezért több sérültes helyszínen vagy ott, ahol mást is el kellene végezni, kevésbé tartj

 

Stabil oldalfektetés

A légútbiztosítás leghatékonyabb módja a stabil oldalfektetés.

Ezen légútbiztosítási technika kivitelezése előtt indokolt a teljes manuális betegvizsgálat.

A szabályos stabil oldalfektetés lépései a következők:

1. A sérült mellé térdeplünk kb. a csípője magasságában. A hozzánk közelebbi karját vállánál és könyökénél kb. derékszögben behajlítjuk. Azaz felkarja merőleges a gerincére, alkarja párhuzamos a gerincoszloppal.

 

2. Távolabbi kézfejét a felénk közelebb eső arcára helyezzük úgy, hogy tenyere kifelé nézzen, majd egyik kezünkkel ott tartjuk.

3. Másik kezünkkel távolabbi lábát térdben behajlítjuk, majd térdénél fogva felénk fordítjuk. Az átfordítást a térdre kifejtett erő biztosítja.

 

4. Fejét óvatosan hátrahajtjuk, földön lévő kézfejének segítségével úgy pozícionáljuk, hogy nyála kifelé folyjon.

5. Felül lévő lábát csípőjénél és térdénél közel derékszögben behajlítjuk.

. Megvizsgáljuk légzését, amit ezt követően percenként megismétlünk